Az alternatív univerzum, amelyben az európaiak menekültek Szíriába

Mindenki acélozza meg a szívét, a következő napokban sokat fogjuk látni a következő képsorokat, azzal a címmel, hogy:

“STRIKING PHOTOS OF WWII REFUGEES ESCAPING TO SAFETY IN SYRIA”

Olyan kommentek kíséretében, hogy “bezzeg a szírek, amikor Európában háború dúlt, akkor ők – velünk szemben – kinyitották szívük és otthonukat előttünk.

Nyilván egy büdös szó nem igaz belőle, csak mindenféle háborús fotókat címkéztek át azzal, mintha Szíriába tömegek menekültek volna a világháborúban.

De játszunk el a gondolattal, mi lett volna ha…

Mondjuk ott élsz a festői Alkmaarban, a tengerparton, nézed, ahogy tulipánok mosolyognak a heringekre, egyszer csak megjelenik egy Panzerkapmfwagen és a hangszóróból mindenféle rondaságokat kiabálnak rád németül. Erre te gyorsan menekülőre fogod, hisz aki németül beszél, abból további aljasságokat is kinéz az ember. Még az útlevelet is otthon felejted, maximum egy kézipoggyásznyi váltás ruha és némi pipereholmi van nálad.

Két lehetőség van  a háború elöli menekvésre: tengeri és szárazföldi opciók közül lehet választani.

Tengeren sokkal egyszerűbb, csak a német, a pár napig még létező francia és a brit haditengerészeten kell áttörni egy kézihajtányos ladikkal, majd megkerülve az ibériai-félszigetet kicselezni az olasz járőröket. Alig 5 év és meg is érkeztél a Közel-Keletre. Némely régebbi, a keresztény hitre frissen megtért skandináv is foglalkozott hasonló túrák szervezésével, de ők útközben megálltak itt-ott rabolni némi ellátmányt. Erre neked is gondolnod kell.

Másik ugye a szárazföldi. Kicsit hosszabb, de viszonylag egyszerű, mondhatni nem több, mint egy derűs reggeli séta. Első lépésben keresztül kell osonnod a fél német gépesített haderőn, majd Ernst Röhm bajuszkáját magadra ragasztva és német egyenruhában a Harmadik Birodalmon keresztül kell gyalogolnod mindenféle papírok nélkül. Ez csak annak tűnik bonyolultnak, aki még sosem kirándult világháborúban. Germániából két út nyílik meg, lemehetsz Olaszba, ahol a kultúrtáj megtekintése után egy rövid csónakázásra van a Közel-Kelet, de ha nincs pénzed embercsempészre, akkor gyalogolhatsz tovább. Ha Magyarország már belépett a háborúba, az kissé megnehezíti a közúti közlekedést, de nem szomorodj el, barátságos népek lakták abban az időben ezt az országot, még GYODA sem volt a határon. Ha időben érkezel, még hótegyszerű, Pestre érve talán meg is hívnak vacsorázni a demokraták. Aztán lefelé vezet az út a Balkánon, ami közismerten békés, barátságos hely, később át a Boszporuszon és a semleges Törökország után már ott is vagy a papíron francia gyarmatként, de nem hivatalosan (tehát a Vichy-kormány felállítása után) német gyarmatként funkcionáló Szíriában, ahol biztonságban is vagy a németek elől. Persze 41′ után már az angolok irányítják Szíriát a háború végéig, de ez se probléma, ők köztudottan nagy barátai voltak az európaiak Közel-Keletre telepítésének.

Nem véletlenül vágtak neki milliók….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.