Elszigetelt eset

Stockholmi incidens: Gyalogosok közé hajtott egy autó a járdán

Mentális zavarokkal küzdő fiatalember volt. Figyelték a hatóságok, de fél éve abbahagyták, mert nem tűnt veszélyesnek, csak egy egyszerű drogdíler volt. Az utóbbi hónapokban radikalizálódott. A családtagok nem is sejtették. Ők egyébként teljesen integrálódtak, az apa buszsofőr. (Az anya nem dolgozik, mert szül.) Már lelőtték az elkövetőt.

Stockholm nem marad egyedül a bajban, mindannyian mellette állunk. A stockholmiak nem hajlandók félni!

Ausztria máris legfelső szinten tárgyal Sorossal, hogy Bécsbe vigyék a CEU-t

Az osztrákok megint tapsikolva fogadnák az aktuális világmentőt, hogy aztán pár év múlva ők lehessenek “az első áldozat”.

http://index.hu/kulfold/2017/04/06/ausztria_legfelso_szinten_targyal_sorossal_hogy_becsbe_vigyek_a_ceu-t/

Egy hiteles baloldali

Krausz Tamás szerint a magyar hadsereg népet irtani ment a Szovjetunióba, az országot végigerőszakoló szovjet hadsereg viszont felszabadító volt, de ez mind semmi Krausz Tamás emailcíméhez képest: [email protected](a többit nem áruljuk el, mert nem szeret levelet kapni horthystáktól).

El vagyok ájulva a cukiságtól. A vén sztálinista ravaszul belecsempészte a címébe élete legszebb évét, hogy mindig vele lehessen. Hát mennyivel üdítőbb ez, mint pl. egy [email protected], nem igaz?

Próbáljuk meg afféle Tölgyessy-Jakabandor módjára higgadtan elemezni a jelen helyzetet!

1. Jelen pillanatban a Orbánnál csak egy a rosszabb, ez pedig a potenciális másnapi Orbán.
2. Ezúttal túl messzire ment, és az EU/IMF/UNTAG és egyéb, amúgy nem is létező nemzetközi körök most már tényleg be fognak avatkozni.
3. A civilek eddig sosem látott létszámban elégedetlenkednek és erodálják az amúgyse sose konszolidálódó rendszert.
4. Vona tulajdonképpen egész rendes srác most már mégis, meg különben is emel és nem csüng a hasa.
5. Ismét vannak csillogószemű fiatalok, akik első duplahatosuk után ismét ilyesmiket fognak dobni a közemberek küszöbjein. (pl buszmegállók, menetrendek beállítása, ügynökakták!)
6. Már csak egy utolsó esélyt kell adni, és a Kéri-Petschnig házaspár azonnal mindent jóvátenne a Orbán jóvátehetetlen bűneiből, ha most utoljára még az egyszer leszavazunk rájuk.
7. Lényegében mindegy, mert Finnországból hamarosan átjönnek a TGM-vezette robotok és hozzák magukkal az alapjövedelmet is.
8. (C)EU

Egy igazi demokrata mindig kiáll az igaza mellett!!!!444!!

Liberal freak well represents the left at a pro-Trump rally. The Patriot Federation

Közzétette: The Patriot Federation – 2017. március 5.

Az MSZP-jelölt DrogosFérfi nők hátára hugyozna

Pityinger Laci A.K.A. a DrogosFérfi (Dopeman) politikai pályára lépett az MSZP színeiben. A már önmagában is érdekes jelenséget még érdekesebbé teszi, hogy egy olyan ember indul a VIII. kerületben a választásokon, aki a nőket – a baloldali, liberális szellemiséggel szöges ellentétben – előszeretettel tárgyiasítja, sőt, szívesen alkalmaz erőszakot is a férfidominancia kifejezésének érdekékében a gyengébbik nemmel szemben. Erre egyébként a dalszövegei bizonyítékul szolgálnak, például ez:

Olyanokat csinálok vele,
Amire neked mindig azt mondta: ”Jaj Bébi Neee!”
Nyalatom és a seggem és a hátára hugyozok
Ő meg úgy élvezi, hogy csak vinnyog
Mert, ha egyszer is megbasztam én ezt a bulát
Utána visszasírja Dopeman papát
Hozzám képest Casanova csak egy majom
Ez az amit vág, minden volt csajom.

Megint csak érdekes, hogy a baloldal ez ellen egyszer sem emelt szót, bezzeg amikor Trumpról kiderült, hogy heteroszexuális férfiként szeret nők alá nyúlni az hatalmas nemtetszés váltott ki ezen az oldalon.

Valakinek van kedve megmagyarázni, hogy ez miért van? Ugyanis hülye vagyok, és nem értem.

Lázár János a nép között

Lézerjani elment Csíkszentsimonra megnézni mit is tehetne az ottani sörgyárért, megoldását keresve annak, hogy hát a nálunk sokkal fejlettebb és előrébb tartó, külön korrupcióellenes ügyészséget villantó Romániában a Heinekken annak a rendje és módja szerint kent meg mindenkit, hogy kicsinálja a helyi konkurenciát. E tettről  sokan beszámoltak, ám minket kifejezetten az Origó hősi éneke ihletett meg.

„Február elején Lázár János egy kormányinfón jelentette be, hogy még életében nem ivott sört.

Pénteken azonban mindez megváltozott, mivel a Miniszterelnökséget vezető miniszter ellátogatott az Igazi Csíki Sört gyártó csíkszentsimoni sörfőzdébe, ahonnan nem távozott kóstoló nélkül.” (origó)

Így végre a Kárpátok szent bérceinek árnyékában a Miniszter végre megízlelhette a sok vitát kavaró, alkoholos nedűt. Lázár János elégedetten konstatálta, hogy a friss hegyi forrásvíz és a gondosan válogatott alapanyagok a szakszerű eljárást követően egyedülálló ízharmóniát eredményeznek. “Ez ám a sör!” – konstatálta a kancelláriaminiszter. Csocsó nincs? – kérdeztük volna a helyében.

Lázár János hozzátette: megszállott vadászként ugyan gyakran kerül pálinka-közelbe, de nem engedi, hogy úrrá legyen rajta az erős párlat. “Egyszerűen nem ízlik” – fogalmazott a miniszter. Lázár Jánost az először fogyasztott alkoholos ital egy nem várt, és szintén eddig felfedezésre váró élménnyel örvendeztette meg, a böfögéssel. Ez nagyon mulatságos – számolt be a friss élményről a kencelláriaminiszter. Úgy érzem magam, mint egy közigazgatási államtitkári értekezleten, páros napokon. Páratlan napokon fingóversenyt tartunk – mutatott rá a sör elfogyasztása után a miniszter.

Lázár János ugyanakkor utalt arra, azt is a Parlamentben sajátította el, hogy nem kell teljesen letolunk a nadrágunkat, ha a piszoárba vizelünk. Elárulta azt is,hogy egészen 23 éves koráig leült a vécére pisilni, mert anyukája nem szeretette állandóan felmosni a félresprickolásokat. Lázár János örömét fejezte ki, hogy megkóstolhatta a sört, mint mondta, úgy érzi, ezzel közelebb került a kisemberekhez és mindennapi problémáikhoz, a háromötvenes sörhöz.

Lázár János sajtótájékoztatóján megjegyezte, és még erre mondják egyesek, hogy a politikusok élete szürke és egyhangú. Megjegyezte, erre, ami a mai nap megtörtént vele, megválasztása előtt nem is számított. Hozzátette, hasonló izgalom még akkor vett erőt rajta, amikor titokban Londonba repült, hogy Zsuzsa megtaníthassa neki, hogyan kell úgy üvegből inni anélkül, hogy bekapnánk a száját. A sör elfogyasztása után halaszthatatlan közfeladataira hivatkozva egy deregulációs kormányrendeletben keretében azonnal eltűnt Lázár János.

 

(Toronyház Kollektíva)

Írni is megtanútá, nem?

Ezt üvöltötte Hülye Vevő fülébe a teszkós pénztároskisasszony, miközben Hülye Vevő az önkiszolgáló pénztárat akarta igénybe venni, sikertelenül. Ha tényleg csak azon múlik, hogy a társadalom végképp megszabaduljon a folytonosan szereptévesztő bolti eladótól és kasszástól, akkor igen, mind MEG FOGJUK TANULNI. Bazdmeg.

Persze nem kell a teszkóba járni. Velem is csak akkor fordul elő, ha sietek, mert ez van a legközelebb. Akár hányszor csak belépek, mindig az eltévesztehetetlen kis-teszkós hangulat fogad. Nincs egyetlen eladó sem, soha, aki a vevőkkel foglalkozna. Olyan árufeltöltőből viszont midig akad legalább három, amelyik a csúcsidőt választja, hogy feltöltse a polcokat. A feltölteni szót persze csak képletesen kell érteni, hiszen a kisteszkók legjellemzőbb tulajdonsága az áruszegénység. Nincs választék. Kevés fajtából van sok. Majdnem, mint a kommunizmusban, amikor kevés fajtából volt kevés.

Egyetlen fix ponton lehetett eddig találkozni teszkós alkalmazottal, mégpedig a pénztárban, de a multi mindent elkövetett azért, hogy minden szociális érzéket igénylő emberi munkát géppel helyettesítsen. A pénztárak, és a pénztárosok számát megfelezték, és bevezették a nagyteszkókban megszokott önkiszolgáló pénztárak miniváltozatát. Amolyan demo-pénztárakat, mivel a béta-verzió jellegét sohasem tudták levetkőzni.

Ezek a gépezetek a vásárlók szinte bármilyen random utasítására képesek voltak hangosan dudálni, érthetetlen hibaüzeneteket kiírni, sípolni, világítani, és önmagukat lezárni. Teljesen használhatatlanok. Pocsék szerkezetek. A kis-teszkókban a vásárlók mind utálják az önkiszolgáló pénztárakat, így inkább beállnak a robotpénztárak között egyedül árválkodó organikus alkalmazott előtt feltorlódó sorba.

Ez a kisteszkók világa, amely ma egy újabb képpel bővült.

Az egyik pénztároskisasszony ugyanis valamiért jó ötletnek tartotta rábeszélni a vevőket a robotpénztár használatára, de mivel azok folyton bedöglöttek, a saját munkájára, meg a gép előtt szerencsétlenkedő vevőre sem tudott figyelni. Ebből persze türelmetlenség támadt, és a pénztároskisasszony elmagyarázta a Hülye Vevőnek, tulajdonképpen ő tehet róla, hogy nem tudja használni a zsebszámológépnyi aggyal megáldott géppénztárat.

Én sosem használtam a géppénztárat, gondoltam a magyar társadalomnak is az a jobb, ha inkább az emberi munkaerőt, az alkalmazottat támogatom, hátha így nem bocsátják el arra hivatkozva, hogy feleslegessé vált. A ma történtek tükrében ugyanakkor radikálisan megváltozott a véleményem. Inkább tündérmese megtanulom a géppénztár kezelését, kiismerem logikáját, heppjeit, sokkal inkább, minthogy eltűrjem az ostoba ember luxusát, aki nem veszi észre, hogy már egy zsebszámológép sincs  sokkal lemaradva tőle tehetségben, munkabírásban és szociális érzékenységben.